Leírás
Nagyika és Napóka nagyon szerette két unokáját. Sokat játszottak, sétáltak és nevettek együtt, és annyi időt töltöttek egymás társaságában, amennyit csak tudtak. Ám egyszer egy csúnya betegség tört rá az országra: a koronavírus. Ettől kezdve nem találkozhattak többé. Csak több méteres távolságból, a kerítésen keresztül beszélgethettek, de nem érinthették meg, és nem ölelhették át egymást. Hogy mégis közelebb legyenek egymáshoz valahogy, Napóka kitalálta, hogy minden egyes nap ír egy mesét, és videóüzenetben elküldi unokáinak.
3-4 perces, rövid kis történetek voltak ezek, éppen csak egy sóhajtásnyi valamennyi. Ám Napókának ez sem volt elég: kitalálta, hogy keddi napokon még ennél is rövidebb – alig néhány mondatos – történetet küld! A keddi napoknak ettől kezdve külön neve lett: RÖMI – azaz a Rövid Mesék Ideje. Az unokák imádták ezeket a rövid meséket is.
A szörnyű betegség miatti korlátozás két hónapig tartott. Ám szerencsére ennek is vége lett egyszer. A betegség elvesztette erejét, s a családok végre újra megölhettek egymást.
Napóka meséi azonban továbbra is megmaradtak, és ezeken az oldalakon itt vannak velünk még ma is.